2014. június 19.

2. rész

Reggel korán ébredtem, úgyhogy úgy döntöttem, összeütök valami reggelit. Omlettre esett a választásom. Már éppen vettem ki őket a serpenyőből, mikor Amy a nyuszis papucsában lecsattogott a lépcsőn.
-Szép jó reggelt! - mosolyogtam rá. Nyúzott arccal nézett rám.
-Jobbat! - mondta, miközben elnyomott egy ásítást.
-Aludtál te valamit? - nevettem ki.
-Ajj, nem sokat, mert a szomszéd rohadt csivavája egész éjjel ugatott. Egyszer kinyírom azt a dögöt! - dühöngött Amy.
-Ugyan hagyd már, úgy se bántanád - legyintettem - Aludj füldugóval, vagy zenével, ahogy én szoktam.
-De az olyan kényelmetlen. Nem emlékszel, mikor vattát raktam a fülembe és orvoshoz kellett mennünk, mert nem tudtam kiszedni?
-Hogy is felejthetném el! Utána egy hétig csak kiabálva szólhattam hozzád, mert alig hallottál - idéztem fel a "szép" emlékeket. Ekkor megszólalt Amy telefonja, majdnem leesett a lépcsőn, úgy rohant fel az emeletre. Fejcsóválva néztem utána, aztán megterítettem. Egy idő után barátnőm vidáman ugrándozott le a lépcsőn.
-Mi ez a vigyor? - kérdeztem.
-Semmi - nézett rám nagy szemekkel. Aztán leült az asztalhoz és halkan dúdolgatva turkálta az omlettet. Nem értettem, mi lehet vele.
-Fontos hívást kaptál? - próbáltam kihúzni belőle valamit.
-Nem - mosolygott sejtelmesen. Hát vele aztán nem megyek sokra.
-Hát jó - hagytam rá - Én lassan elindulok a boltba. Te nem jössz?
-De persze, csak még rendbe szedem magam.
Elmosogattam, majd én is felmentem a szobámba. Emberi kinézetet varázsoltam magamnak, majd felkaptam a tornacipőm és elindultunk a bolt felé. Csak pár háztömbnyire volt a házunktól. Kitettük a nyitva táblát, de úgy gondoltam, ma sem lesz forgalmas napunk.
-Amy, átmegyek a hangszerekhez, oké?
-Persze, én itt leszek, ha kellenék - bólintott. Ez a kedvenc helyem az egész boltban, imádtam itt lenni. Elővettem a gyakran használt gitáromat és leültem a fotelba a sarokban. Próbáltam jól játszani, de mindig hibáztam. Végül már oda sem figyeltem, az ujjaim csak táncoltak a húrokon. A gondolataim mind-mind visszatértek a You Me at Six-hez. Ha Josh a városban van, akkor a többiek is? Vajon sokáig maradnak? Miért vannak itt? Nem tudtam a zenélésre figyelni, így felpattantam és visszamentem Amy-hez, éppen a számítógépnél ült.
-Ó, jó, hogy ott vagy. Megnéznéd nekem a You Me at Six koncert dátumait?
-Aha - mondta kicsit vonakodva - Miért kellene?
-Semmi különös, csak szeretném tudni. - Amy elkezdett gépelni, és egyre növekvő izgalommal vártam az eredményt. Megnyitott egy oldalt, ott volt az összes dátum. Végigfutottam őket, hirtelen megakadt egyen a szemem. Alexandra Palace, London, négy nap múlva. Tudtam! Hatalmas mosolyra húztam a szám, de a következő pillanatban ahogy jött, úgy le is hervadt. 'Sold Out!' Ezek viccelnek?! Könnyek gyűltek a szemembe. Elfordultam a monitortól.
-Cassie - szólt halkan Amy és a vállamra tette a kezét - Ne sírj! Tudod, meglepetésnek szántam és később akartam elmondani, de van két jegyem a londoni koncertjükre.
-Hogy mi? - kaptam fel azonnal a fejem, összezavarodtam.
-Tudtam, hogy ők a kedvenceid, egyszer kölcsönkértem az iPododat - nevetett - és jártam már a szobádban, kicsit nagy az a poszter a faladon. És pár napja Josh járt a boltban, te éppen nem voltál itt. Felismertem és elkezdtünk beszélgetni, számot cseréltünk. Moziba is én hívtam, úgy volt, hogy nem tud jönni, de mégis megjelent, a koncertről beszéltünk és rólad is, és majdnem lebuktattál minket. Reggel is vele beszéltem, akkor mondta, hogy szerzett nekünk jegyet. Nagyon sajnálom, de szerettelek volna meglepni. - A könnyeim elapadtak, egyszerűen ledöbbentem, majd kitört belőlem a nevetés. Amy először furcsán nézett rám, hogy minden rendben van-e, aztán nem bírta tovább, a nyakamba borult és együtt nevettünk.
-Úristen - törölgettem megint a könnyeimet, de most a nevetéstől -, neked aztán sikerült meglepned. Hogy tehetted ezt velem, te dög? Túl jól tudsz titkolózni, és ahogy a moziban improvizáltál, még csak nem is sejtettem semmit.
-Elmehetnék színésznek, nem igaz? - fényezte magát Amy, majd hirtelen komoly lett az arca - Akkor most szeretném bejelenteni, hogy van két jegyem a négy nap múlva tartandó You Me at Six koncertre és szeretném ha eljönnél velem.
-Ezt komolyan mondod? Mióta várok már erre! Nagyon-nagyon köszönöm! Örömmel elfogadom a meghívást - ujjongtam egy sort, majd szorosan megöleltem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése